4U

Gyereknek lenni

Akinek volt “normális” gyerekkora az könnyebben szocializálódik, akinek nem, hát meg kell küzdenie mindenért. Hogy mit hívunk normálisnak? Itt nem a pénzre kell gondolni. Nyilván nem mondhatom, hogy az nem számít, mert az hazugság lenne. Sajnos pénz nélkül manapság nem lehet megélni. Az alapszükségletekhez is ez kell, mint lakhatás, élelem, stb. De ha ez megvan,… Tovább »

A belső gyermek

Ez az a kifejezés amit már annyiszor hallottunk, de igazából nem annyira értünk. Persze utána olvasunk és fel is fogjuk amit írnak/mondanak róla, de akkor is olyan megfoghatatlan. A pszichológusok olyan hangsúllyal képesek ezt kimondani, hogy az ember teljesen megszeppen, megilletődik. Tényleg gyermeknek érezzük magunkat, méghozzá bűntudatosnak, pedig csak a hangzása olyan magasztos.  A belső gyermek ott… Tovább »

Mi a bajom?!

Az egész életünk az utakról szól. Merre megyünk, milyen sebességgel és ki az útitársunk. Jókor, jól választunk-e. Másképp döntünk gyermekkorunkban, másképp kamaszkorban (főleg, hogy ilyenkor a felnőttek döntenek helyettünk -szülők, tanárok- ami kihat egész felnőtt életünk alakulására). Aztán felnőttként megint másképp. Általában ilyenkor is befolyásol minket sok mindenki. Párunk, gyermekünk, szüleink, testvéreink, barátok, kollégák. De nem lehet… Tovább »

Bemutatkozás

Ez az oldal az útkeresésről szól. Azért hoztam létre, mert remélem nem vagyok egyedül és talán tudunk segíteni egymásnak. Hogy miben és hogyan, azt még nem tudom. Egyszer olvastam egy cikket a jógikról. E szerint akár egy kő, amiben megbotlunk az úton is lehet a tanítónk. Ezért azt gondolom, talán annyi is elég, ha megosztjuk… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!